Nem maradt serleg nélkül a Kanyik Motorsport Székesfehérváron sem 

 Nem maradt serleg nélkül a Kanyik Motorsport Székesfehérváron sem 

Bemutatkozott az Országos Rally Bajnokság mezőnyében Ifj. Kanyik Anti és Timár Tomi, akik az ismerkedés közben szolidan jelezték, hogy ha minden összeáll, akkor közel lehetnek a dobogóhoz. Kiskókaiék eközben folytatták a 2022-es sikerszériájukat. Ifj. Kanyik Antallal beszélgettünk. 

Hat éve nem versenyeztél a Magyar Bajnokság futamain. Nagyon izgatott voltál a rajt előtt? 

Volt némi drukk bennem, de miután az utolsó pillanatokban kiderült, hogy csapatunk 208R2-es Peugeot-val indulunk, amit jól ismerek, az valahol megnyugtató volt a számomra, de nem izgultam egyáltalán túl a hazai „visszatérést”. 

Szinte csak az autó volt ismerős… 

Meg a csapat, akik most is fantasztikus munkát végeztek, nagyon hálásak vagyunk nekik és a szponzorainknak is, azért, hogy minden flottul működött, csak a versenyzéssel kellett foglalkoznunk. A navigátorommal, Timár Tomival most mentünk együtt először. 

Mire számítottatok? 

Bíztunk abban, hogy az öregebb és valamivel gyengébb 208 R2-vel a technikásabb részeken fel tudjuk venni a versenyt az újabb, 208 Rally4-ekkel, és szurkoltunk, hogy jöjjön egy kis eső is, mert az segített volna valamennyit a különbség csökkentésében. A Peugeot Kupában szeretnénk idén indulni, amint megérkezik a Rally4-es Peugeot-nk be is szállunk a csapatba, de természetesen már most is figyeltük a leendő ellenfeleinkre, hozzájuk is mértük az eredményeinket. 

Elégedettek voltatok a futam végén? Jöttek a várt eredmények? 

Én azt mondom, hogy igen, reálisnak találtuk a teljesítményünket, a visszajelzések jók. Ha a verseny előtt azt mondják, hogy az igencsak népes és erős RC4-es kategóriában beférünk a legjobb tíz közé a leintéskor, azt simán elfogadtuk volna. Szombaton volt olyan szakasza a Székesfehérvár Rallye-nak, amikor a negyedik helyen értünk célba a gyorsasági végén. Vasárnapi már jobban kijött a lóerő különbség, és az állás is azt mutatta, hogy nem igazán van hová sietnünk, így tudtunk vigyázni az autónkra és több figyelmet fordíthattunk Tomival az összeszokásra. A Peugeot Kupában, ha értékelnek, akkor ötödikek lettünk volna, az RC4-ben 15 páros közül a hetedik helyet csíptük el. 

Mi történt veletek a Székesfehérvár Rallye-n? 

Egy kiváló teszttel indult a versenyhétvégénk, csütörtökön, amikor mintegy 25 kilométert tudtunk menni. Találtunk is egy jó beállítást, ezt pozitívumként értékeltük. A pályabejárós nap nagyon kemény volt, sokat kellett autóznunk a tréningen, reggeltől egészen estig a kocsiban ültünk, minden gyorsaságit háromszor abszolváltunk pénteken. Az itiner rendben is volt teljesen. A szervizes fiúk eközben elintézték a gépátvételt. Szombaton Királyszentistvánon és a Kislőtéren kellett kétszer autóznunk, majd a székesfehérvári Superspeciál szakasz szerepelt a menetrendben. A nyitó, murvás szakaszokat részleteiben már ismertem a Mikulás Rallye-ról, beleadtunk mindent, nem spóroltunk, hiszen sok néző is kilátogatott a pályák környékére. A ritmusunk jó volt, magunkat is tudtuk szórakoztatni, nem feszültünk rá minden idegszálunkkal a versenyzésre, igyekeztünk kiszolgálni a szurkolókat is, amennyire egy elől hajtó autóval lehetséges. Vasárnap reggel, Várpalotán már nem találtam meg a jó ritmust, a talaj is sziklásabb lett, mint az előző nap. A tési gyorsasági biztos vagyok benne, hogy bárhol megállná a helyét, EB, de inkább VB szintű pálya, hihetetlenül jó a minősége, egy gödör nincs rajta, csak fűzni kellett kanyarból-kanyarba a gépet. Eleinte kézifék nélkül próbáltam ráfordítani a kocsit a kanyarokra, de aztán rájöttem, hogy ez nem az én stílusom, nem fekszik nekem, aztán a kézifékkel hamar kikerekedett minden és a nézők is láthatóan értékelték a produkciónkat. Az ugratókat, gödröket, sziklákat mindenhol elspóroltuk, az autónk hibátlanul tette a dolgát az elsőtől, az utolsó méterig. A Székesfehérvár Rallye tetszett, nagyra értékeltük, hogy a futam során egyetlen perc csúszás nem volt, kiváló rendezvényen vettünk részt. 

Tomival milyen volt az első közös bevetés? 

Tamás jó navigátor. Székesfehérváron már sokat alakultunk, de még nincs meg a teljes összhang köztünk, dolgoznunk kell a tökéletes összeszokásért. Az első futam ahhoz megfelelő alap lesz ahhoz, hogy Salgótarjánban folytathassuk belőle az építkezést. 

A folytatásra ezek szerint Nógrádban kerül sor… 

Minden bizonnyal május végén ülünk legközelebb versenyen autóba, ám addig is várjuk az új autónk megérkezését. 

A Kanyik Motorsport többi versenyzője hogyan szerepelt Székesfehérváron? 

Kókai Gabi és Bíró Attila bemutatkozott az ORC-ben, nagyon jól érezték magukat a murván, miközben a VFTS-ükkel is bőven megvívtak, de az egyik „halálkategóriában”, a P13-ban, ésszel, sikeresen célba értek. Nagyon boldogok voltak, megszerezték a géposztály bronzérmét, és összebarátkoztak az új kategóriatársaikkal. Perge György és Kovács Zoli a 11. pozíciót szerezte meg az R5-ös autók közt, az RC2-es kategóriában és az összetettben. A Kanyik Motorsport csapatával a Nyerges Rallye-n találkozhattok legközelebb, április 29-30-án, ahol az ORB2-es, ORB3-as és a Historic Bajnokságban versenyző párosaink fogják megkezdeni a 2023-as évet. 

Köszönjük a segítséget!